December 18-ig várják az orvos-beteg történeteket az Év Orvosa – Astellas Díj pályázatra.

A Tegyünk az Egészségünkért Alapítvány szeptemberben hirdette meg az Év Orvosa kezdeményezést. Az idei év három legemberségesebb orvosa jövő februárban kapja meg az Astellas Díjat a Magyar Tudományos Akadémián.

A történetek nem betegségekről, hanem beteg embereket gyógyító emberséges orvosokról, pozitív emberi kapcsolatokról szólnak. Az eddig beküldött történetek közül közel száz történet olvasható a pályázat hivatalos honlapján, a www.dijazorvosokert.hu weboldalon.

Az írásokat ismert szakmai és közéleti személyekből álló zsűri értékeli.

Január 4. – február 1. között bárki szavazhat arra a történetre a fenti weboldalon, amely szerinte a legjobb példája annak, hogy az orvos emberséges hozzáállása, figyelmessége, bátorító szavai milyen sokat számítanak a beteg gyógyulásba vetett hitében, ezáltal magában a gyógyulási folyamatban is.

 Forrás: Weborvos

Minden társadalmi réteget összefogó demonstrációkra készül az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) a jövő évi költségvetés visszavonása és a "rendkívül előnytelen" hitelszerződések újratárgyalása érdekében - mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Cser Ágnes elnök.

Az érdekképviseleti vezető elmondta: "társadalmi közmegegyezéssel" elfogadott, az egészségügyi és a szociális területeknek és munkavállalóiknak "megfelelő és méltó finanszírozását" nyújtó 2010-es költségvetést követelnek. Cser Ágnes megjegyezte: a kormány a jövő évi költségvetéssel, a "rendkívül előnytelen hitelszerződések aláírásával", valamint a kötelező magán-nyugdíjpénztárakra vonatkozó törvény elfogadásával "véglegesen nyomorba döntötte az országot". Eközben - mondta - a vidékiek életminősége oly mértékben romlott, hogy helyzetük már-már a középkori röghöz kötöttséget idézi, amit az EDDSZ nem tud és nem akar elfogadni.

 Cser Ágnes közölte: várhatóan karácsony és újév közé szervezik a demonstrációt, amelyre a civilek és a szakszervezetek mellett meghívják a pártokat és az egyházakat is. Ha ez nem vezet eredményre, munkabeszüntetésre is hajlandók - közölte. "Nem a sztrájk az elsődleges célunk, hanem az, hogy a kormány vegye végre tudomásul, hogy mi vagyunk többen" - fogalmazott.

 Forrás: MTI

A kórházi rendelőintézeti szövetségek követelik, hogy decemberben érkezzen meg a nekik szánt többletforrás - közölték az egészségügyi szakmai szervezetek vezetői. A közleményt Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke, Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Kórházakért elnöke, Varga Imre, a Medicina 2000, Poliklinikai és Járóbeteg Szövetség alelnöke és Baráth Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke jegyzi.

A szakmai szervezetek nem tartják erkölcsösnek, hogy "az intézmények jelen helyzetében, szavakkal játszva kerülje el a kormány a fizetési kötelezettségét". "Tartsa be a miniszteri megbeszélések emlékeztetőiben foglaltakat. Megállapodásunkban nem szerepel a keresetkiegészítés többletterhe és a jövő évi finanszírozási elosztás miniszteri tartalékkerete. A súlyosan eladósodott intézményeknek szükségük van erre a pénzre, mert az elmúlt időszakban olyan elvonások történtek, amelyek eredményeként az intézmények eladósodtak, a beszállítók ellehetetlenültek, a betegellátás színvonala leromlott és a dolgozók a végtelenségig elkeseredettek" - áll a közleményben.

Székely Tamás kedden azt mondta, december 28-án az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiutalja az intézményeknek a hatmilliárd forintot, így az a megállapodásban rögzítettek szerint január első munkanapján hozzáférhetővé válik.

 Forrás: MTI

Egészség lehetőségek

Nem mindenkinek lehetőség az egészség. Az európaiak viszonylag hosszú és egészséges életet élnek, az uniós országok lakosainak egészségi állapotában azonban jelentősek a különbségek. – írja a Weborvos. A születéskor megállapított várható életkor tekintetében például az uniós tagállamok között fennálló különbség a férfiak esetében 14, a nőknél 8 év. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel, szakmai státusszal vagy bevétellel rendelkezők jellemzően gyakrabban betegszenek meg, és rövidebb ideig élnek.

A magyar lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóin keresztül csökkenthetők. A British Medical Journal 2009. november 10-én közzétett szerkesztőségi állásfoglalása szerint: az egyenlőbb társadalom a legtöbb ember életminőségét javíthatja.

Tény, hogy a magyar lakosság „egészségteljesítménye" messze elmarad a gazdasági fejlettség alapján elvárható szinttől, melynek alapvető oka az egészségi állapotban, illetve annak meghatározóiban megnyilvánuló egyenlőtlenség.

• Magyarországon a 30 éves korban várható élettartamok értékeiben iskolai végzettség szerint a férfiaknál lényeges eltérések mutatkoznak: a legmagasabb iskolázottságú férfiak 16,5 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint a legalacsonyabb iskolázottságúak.

• A nem dolgozók halandósága 12-szerese a dolgozókénak.

• A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint az 500 és 2000 fő közti lélekszámú falvakban élőknek nagyobb az esélye a krónikus betegségekre.

• Az egyenlőtlenségekkel a pszichoszociális folyamatok is összefüggnek.

• Az egyenlőtlen társadalmakban számos szociális probléma előfordulása gyakoribb, mint pl. erőszak, bántalmazás, fiatalkori szülések, börtönbüntetések magasabb aránya, alacsony iskolai teljesítmény, csökkent társadalmi mobilitás, alacsony szintű bizalom és hosszabb munkaidő.

A népesség kedvezőbb egészségi állapota és a kisebb jövedelmi egyenlőtlenségek közti összefüggés komoly politikai jelentőséggel bír. A politikusok, szakpolitikusok feladata az, hogy kettészakadt társadalmunk helyzetét javítsák az egyenlőtlenségek 1970-es évek óta tartó növekedésének megállításával.

Forrás: Weborvos